Titi Hajnalka

A titán gyűrűje

2

A Titán Gyűrűje

Írta: Titi Hajnalka

A könyvet kiadja a HELMA Kiadó.

Cím: 8630 Balatonboglár Szabadság u. 75.

Telefon: +36(30)499-34-77

E-mail cím: info@alkosoft.hu

Webcím: www.helma.hu

A kiadásért felel a HELMA Kiadó ügyvezetője Dvariecki Bálint Kiadás dátuma 2022.

ISBN: 978-615-6424-09-9

Copyright © Titi Hajnalka (2022.02.04)

Minden jog fenntartva. A könyv bármely részletének közléséhez a kiadó előzetes hozzájárulása szükséges.

Az illusztrációk forrása: Pixabay

3

***

A lány erőtlenül ült a kövek mellett, ostorcsapás okozta sebeit törölgette. A fájdalomtól eltorzult gyönyörű arca, könnyek mardosták éjfekete szemeit. Szemébe lógó, kócos haja mögül nézett fel hidegen, az éppen odaérkező papra:

– Mi történt hercegnő? – kérdezte, megsimogatva a lány haját, aki dühösen rántotta el a fejét, úgy érezte nincs szüksége efféle gesztusokra.

– Minden nap imádkozom érted, hercegnő! Egy napon...

– Mondtam már ezerszer, ne szólíts így! És nincs szükségem a te istenedre! Az én sorsom már megpecsételődött, abban a pillanatban, amikor megszülettem! Nem vagyok egyéb, mint a király lábtörlője! Ha rossz a kedve, rajtam veri le! Hisz, én csak egy fattyú vagyok! Nézd a hátam! Olyan csúnya, amilyennek érzem?

A pap, elszörnyedt a látottakon. A hátán ékeskedő nyílt sebek szörnyű látványt nyújtottak.

Hogy lehet ennyire kegyetlen a király? Hisz még gyerek ez a lány! Úgy gondolta, ismét beszél vele, bár annyiszor próbált már hatni rá, sikertelenül. Isten nem nézheti sokáig a kegyetlenségeit ezzel a gyermekkel szemben!

– Felség! – lépett a király elé. – Nem helyes, amit tesz! Az a kislány, nem tehet semmiről!

– De hisz egy fattyú! Ahányszor csak meglátom, asszonyom hűtlensége jut eszembe! Ő egy titán gyermeke, nem az enyém! Rég száműznöm kellett volna a palotából!

– De felség, a kislány a királynő álmában fogant, nem tehetett semmiről, te magad is tudod!

– Én csak azt tudom – nézett szigorúan a papra –, hogy gyűlölöm még az emlékét is!

Hamarabb fejét kellett volna vétetnem, még mielőtt az a fattyú megfogant! Vagy bölcsőjében fojtottam volna meg, amint megszületett!

– Isten legyen hozzád irgalmas, ha eljön az utolsó órád! Mégsem ölheted meg egy titán gyermekét! Az lenne királyságod utolsó napja is – felelte a pap.

4

– Azt hiszed, nem tudom? Csak ezért van még életben!

A lány épp szobájába tartott, így fültanúja lehetett a köztük folyó párbeszédnek. Mindig tudta, hogy király apja gyűlöli, de hallani sokkal fájdalmasabb volt, mint tűrni az általa adott ütéseket! Abban a pillanatban a szíve is majdnem meghasadt. Mindennek ellenére szerette nevelőapját, s titkon azt remélte, hogy egy napon viszonozni fogja a szeretetét. Milyen különös egy gyermek lelke! Bármit is tesz szülője, ha bántja, ostorozza is, feltétel nélkül szereti, s ragaszkodik.

A szíve egyre hevesebben vert, egyre gyorsabban vette a levegőt. Úgy érezte, mennie kell, el innen, minél messzebb! Hisz itt neki eddig sem jutott semmi, sem szeretet, sem megbecsülés!

Amit kapott, az nem volt más, mint egy rongyos ruha, a romlott maradék, egy vizes szoba a börtöncellák mellett, s a benne álló deszka ágy, egy durva pokróccal letakarva.