Cikket, könyvet írhat bárki, ezért nagyon fontos, hogy tudjunk különbséget tenni hiteles és félrevezető információk között. Ez nem mindig könnyű, több okból sem: egyrészt még a legjobb szándékunk ellenére sem ismerjük a választ a tudomány összes kérdésére, és a valóság olyan összetett, hogy még ha képesek is lennénk azt írásba foglalni, akkor is nehéz lenne egyszerre láttatni az összes szempontot.
Azt talán említenem sem kell, hogy a közösségi médiában személyeskedésből, haszonért vagy a megszokásaink védelmében hangoztatott kijelentések gyakran nagyon messze esnek a valóságtól. De még „szakembereknél” vagy az egészség témakörében „hangadó” személyeknél is találkozhatunk olyan helyzettel, hogy elolvassuk a táplálkozásról szóló cikkeiket, majd végignézzük az összes idézett szakirodalmat, és rádöbbenünk, hogy a cikkek, amelyekre a szerző hivatkozik, mást állítanak, mint amit ő maga kivett belőlük. Egy szó, mint száz: nem árt, ha óvatosan kezeljük a hozzánk eljutó információkat.
A másik tényező, hogy mi, emberek testileg, lelkileg és szellemileg is különbözünk egymástól. Természetesen biológiai és spirituális értelemben is egy egységhez tartozunk, de nem vagyunk egyformák. Ami egy bizonyos helyzetben valakinek előremozdító, az a másik embert más körülmények között korlátozza. Például egy félelemtől lebénult személyben egy kis harag megjelenése cselekvésre ösztönző lehet (persze nem biztos, hogy helyes cselekvésre), de egy kiegyensúlyozott szülő visszaesésnek élheti meg, ha haragosan kiabál a gyerekeivel.
Sajnos az is előfordul, hogy a nyelvi fordítás vagy az értelmezés közben vész el az igazság. Láttam olyan angolról magyarra átültetett szöveget, amelyben a csökkenést emelkedésre fordították. Az ilyesmi rendkívül kellemetlen, amikor például a „vérzsírok” különböző étrendek hatására történő változását követjük nyomon.
A következő szempontot nem is szívesen említem, de előfordulhat, hogy egy cselesen megfogalmazott mondat vagy csavarosan tervezett kísérlet esetleg érdekből torzított eredményre vezet. Olvastam olyan cikket, amelyben azt írták (tévesen), hogy a tojás nem befolyásolja a koleszterinszintet. Erre az eredményre azonban úgy jutottak, hogy összehasonlítottak egy rengeteg koleszterint és tojást tartalmazó étrendet egy hasonlóval, amelyben eggyel több tojás szerepelt. Való igaz, hogy az az egy tojás már nem sokat nyom a latban. Egy másik cikk következtetése szerint a fokhagyma segít fogyni, ugyanis fokhagymafogyasztás mellett az alanyok súlya csökkent. Ha azonban elolvassuk az egész tanulmányt, akkor kiderül, hogy a fokhagymát nem fogyasztók még több súlyt tudtak leadni. (Valószínűleg fogyókúrázott az egész túlsúlyos csoport.)
A kvantumfizika egyik következtetését is érdemes felidéznünk, mely szerint a dolgok viselkedése megváltozik, ha figyeljük őket.1 Tehát az elvárásunk már önmagában módosítja az eredményeket, abban az esetben is, ha igyekszünk objektívek lenni, és a legjobb szándékkal keressük a válaszokat. A tapasztalatot minden esetben formálja az a személy, aki figyeli, megéli és értelmezi azt.