Volt már olyan napunk, amikor minden remekül ment? Már az ébresztő megszólalása előtt frissen és kipihenten ébredtünk, így kényelmesen meg tudtunk reggelizni, vagy jó áron meg tudtunk venni valamit, amire már régóta fájt a fogunk, esetleg nagyszerű lehetőséget kaptunk a munkahelyünkön. Amikor ilyesmi történik, azt szoktuk mondani: „ez az én napom”, s úgy érezzük, hogy nyerésre állunk az életben. Az ilyen lehetőségek látszólag véletlenül bukkannak fel, és úgy véljük, nem tudjuk irányítani őket. Vagy esetleg ismerünk valakit, aki mindig „szerencsés”? Akit egy barátja ingyenjeggyel ajándékoz meg egy telt házas koncertre, aki mindig kifogja a legolcsóbb repülőjegyet, és aki boldog kapcsolatban él egy tökéletesen hozzá illő társsal?
Idővel rájöttem, hogy ezek a pillanatok nem csupán a vakszerencsének köszönhetők. Ilyenkor a gyakorlatban is láthatjuk, hogyan működik a vonzás törvénye. Gondoljunk egy különösen „szerencsés” vagy pozitív eseményre, amely mostanában történt az életünkben! Meglehet, hogy a szerencsének tulajdonítunk egy váratlan előléptetést, de miért nem úgy tekintünk rá, mint sikeres teljesítményünk visszaigazolására? Ha találkozunk egy új partnerrel, úgy érezhetjük, ránk mosolygott a szerencse, pedig ez talán annak az eredménye, hogy tudatosan igyekszünk nyitottnak lenni, és jó időben lenni jó helyen. Az élet nem egyszerűen megtörténik velünk, hanem mi hozzuk létre a tetteinkkel.
A vonzás törvénye a Forrás lényege. Leegyszerűsítve azt írja le, hogyan alakíthatjuk az életünkben megjelenő kapcsolatokat, helyzeteket és anyagi dolgokat a gondolkodásmódunk közvetlen következményeként. Összpontosítással, vizualizációval és a tetteink révén feléjük irányított energiánkkal „előidézzük” őket. Ez az elmélet azt állítja, hogy ha valamire ráirányítjuk az energiánkat és a figyelmünket, akkor az megjelenik az életünkben.
Az ezzel kapcsolatban gyakran használt manifesztáció kifejezés nagyon ellentmondásos, és vele együtt sokan elutasítják a vonzás törvényét is, de szerintem ez csak megfogalmazás kérdése. A Titok és a Mesterkulcs rendszer című művekben olyan kifejezéseket olvashattunk, mint gondolatrezgések vagy magasabb erők, és ezek a manifesztációt valamiféle vakhittel vagy vallásos megközelítéssel rokonították. Pedig ez csupán sajátos megfogalmazása annak, hogy „valamit megtörténtté teszünk”. A fogalom elsősorban a tettre, nem csupán a szándékra utal. Nem szabad túl sokat várni tőle, ne reméljünk tőle csodálatos és spontán történéseket, inkább úgy kell felfognunk, mint közvetlen, célzott kapcsolatot a szándék és a tett között. Ily módon a modern tudomány felfedezéseivel támaszthatjuk alá ezeknek az inspiráló könyveknek az ideológiáját.
A bizonyítékokon alapuló természettudomány területéről hat elvet fogok felvázolni, amelyek alátámasztják a vonzás törvényét. Bemutatom azokat az agyi folyamatokat, amelyeken alapulnak, és felsorolom, milyen gyakorlati tevékenységekkel tudjuk ezeket a saját hasznunkra fordítani, hogy a Forrás segítségével kialakítsuk az ideális életünket. A vonzás törvényéről szóló népszerű írásokban több változatát is megtalálhatjuk ennek a hat elvnek, és meg fogunk majd lepődni, hogy milyen sok tudományos igazságot fedezhetünk fel bennük.
A cél meghatározása
Mielőtt megtárgyaljuk a hat elvet, szeretnék egy kicsit arról beszélni, amit a vonzás törvényének lelkes hívei a célkitűzés pontjának neveznek. Szerintük ez az a hely, ahol találkozik a szív és az elme, ám a tudomány megmutatja nekünk, hogy itt a vakhitnél sokkal többről van szó. Amikor meghatározzuk a céljainkat, a megérzéseink és a legmélyebb érzelmeink harmóniában működnek észszerű gondolkodásunkkal, és nem kerülnek konfliktusba vele. Lehetetlen elérni a céljainkat, ha ez a három dimenzió nincs összhangban.
Döntéshozatalkor sokszor szembesülünk azzal, hogy a fejünk, a szívünk és az ösztöneink más-más irányba húznak minket. Mást tanácsol a logikánk, mást súgnak a megérzéseink, és megint másfelé csábítanak az érzelmeink. Ez történik a nagy jelentőségű válaszutak előtt (vajon azt a munkát válasszuk, amelyet szeretünk, vagy hideg fejjel mérlegeljük, melyik területen vannak a legjobb karrierlehetőségeink?), de olyan helyzetekben is, amikor azt kell eldöntenünk, megvegyünk-e egy drága kabátot a leértékelésen. A modern tudomány rávilágít a testünk és az elménk között levő viszonyra, és sok mindent tanít nekünk az agy-test kapcsolatról. Az idegeink és a hormonjaink kölcsönhatását megértve ma már világosabban látjuk, hogy az éhség vagy a fáradtság kihat a hangulatunkra és a döntéseinkre. Ugyanígy ha depressziósak vagy stresszesek vagyunk, számíthatunk arra, hogy gondjaink lesznek az alvással, az étvágyunkkal, a súlyunkkal és még számtalan egyéb testi tényezővel. Ha ezt elfogadjuk, könnyebb lesz olyan célokat kitűznünk magunk elé, amelyek az agy és a test szintjén is a javunkat szolgálják.