A múlt sosem rest utánunk nyúlni a jelenbe, összekuszálni a jövőnket, a magasba emelni, vagy a mélybe taszítani. Nem válogat, nem mérlegel, csak teszi, amit jónak lát. Beletörődünk vagy harcolunk ellene, csak rajtunk áll, de egy biztos: sosem hagyhatjuk figyelmen kívül, ami már mögöttünk van, mert árnyékként bújik meg a nyomunkban, ugrásra készen.