1996. december 5., csütörtök, reggel kilenc óra, Budapest, a BRFK Deák téri épülete
Vannak dolgok, amik mindig ugyanúgy történnek, bármi volt is előző éjjel.
Ilyen például a friss kifli, a vaj, az eperlekvár meg a pohár hideg tej minden reggel. Doszpot reggelije. Mindig, mindenhol és minden körülmények között.
Aztán ott van még a reggeli eligazítás kilenckor, az sem megy soha sehová: fix pont a napirendben, amihez igazítani lehet minden mást. Úgyhogy ez a nap is csak egy nap, amikor Doszpot Péter, hóna alatt egy iratdossziéval, öles léptekkel halad a nagyfőnök irodája felé, felkészülve mindenre, hisz sosem lehet tudni, a Rablási és Életvédelmi Osztály vezetője épp milyen kedvében lesz.