1918. március 29., péntek
A születésnapom alkalmából idén nem az Állatkertbe mentünk, hanem a Margitszigetre. Ott most József főherceg Erdélyi Hadi Kiál-lítása látható, rengeteg gyönyörű pavilonnal, kerthelyiségekkel, szabad-téri színpadokkal, mutatványosokkal. Láttam kardnyelőt, medvetán-coltatót, teveidomárt, zsonglőrt, erőművészt, bajuszos nőt és még sok más érdekességet. Annyit bámészkodtam, hogy a végén már lépni is alig bírtam, így délután alig tudtam hazavonszolni magam. Amúgy is állandóan fáradtnak érzem magam, állítólag azért, mert növésben vagyok.
1918. május 7., kedd
Nádasi Lacival mostanában sokszor beülünk a New York kávéházba, amiről neki hónap végére házi dolgozatot kell írnia. Iskolából hazafelé mindkettőnknek útba esik ez a fantasztikus hely, amit kívülről is öröm nézni, de belülről maga a csoda: csupa márvány, bronz, selyem és bár-sony, szobor és festmény. Eduárd Úr (aki nem tűri, hogy bácsinak hívjuk), a fekete zsakettet és bokáig érő, keményített fehér kötényt viselő főpincér szerencsére nem zavart el bennünket, hanem méltó-ságteljesen egyensúlyozza ezüsttálcáján az asztalunkhoz az ingyen csapvizet.
Elmondtuk, hogy mi járatban vagyunk, így megmutatta nekünk, hogy a karzaton hol volt annak idején Ady, Heltai, Herczeg, Osvát, Ignotus és a többi nyugatos író sarka, és melyik volt a Pesti Napló asztala, ahol Bródy Sándor és Nagy Endre ült.
Elmesélte, hogy Molnár Ferenc itt írta az ő elődjétől, a fiatalkorában artistaként fellépő Reisz Gyuszi bácsitól kapott „kutyanyelvre” az Ördögöt és a Liliomot, sőt részben A Pál utcai fiúk is itt készült,
32
001-480-imp-jav.indd 32 001-480-imp-jav.indd 32 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35 miközben az író kedvenc italát, francia konyakot kortyolgatott. Meg-tudtuk, hogy Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is gyakran jártak régebben ide.
De ezek a híres írók mostanában majdnem mind a háborúból tudó-sítanak, így az Erzsébet körút felőli nagy, vese formájú asztalt a kritiku-sok foglalták el, akik krétával rá is firkantották jelszavukat az asztal-lapra: „Élőkről vagy rosszat, vagy semmit!”
A többi asztalnál pedig most főként hadiszállítók ülnek, akiknek finom tejeskávé és meleg zsemlye helyett cikóriát és korpakenyeret szolgálnak fel, de ezt is csak úgy, hogy a kenyereslány egy nagy ollóval sétál körbe, hogy a kenyérjegyekből levágja a megfelelő csíkot. A hamutartókra pedig azt írták: „Ne politizálj, szórakozz!”
Az ablakok melletti hatalmas, ördögszerű szobrok, amelyek Eduárd Úr szerint Asmodai, a kávé és a gondolkodás ősi istenét jelenítik meg, biztosan láttak már szebb időket és jobb vendégeket is, mint a mos-taniak, és reméljük, még fognak is.
1918. május 16., csütörtök
Már szinte mindent jegyre adnak. Ma a rikkancs azt kiabálta, hogy bevezetik a cipőjegyet, a férfibőrcipők pedig mostantól csak maximum tizenhárom, a nőiek legfeljebb tizenhat centis szárral készülhetnek.
Azt hiszem, hogy cipőellenőr leszek! Mi lehet ennél jobb munka? Grasszálok majd a Nagykörúton egy colstokkal, és megmérem a gya-nús lábbelik magasságát, aztán összeszedem a büntetéseket. Garantált bevétel!
1918. május 27., hétfő
Ma beült két óriás, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes is a New Yorkba! Furcsa elképzelnem, hogy Kosztolányi talán éppen itt olvasta először a későbbi felesége által írt Madame Chaglon üzletei című sikamlós regényt, amit a múlt héten adott kölcsön titokban Edi barátom. Nagyon tetszett. Már alig várom, hogy ne csak olvassak ilyesmiről.
Amikor aztán a két író elment, Eduárd Úr elmondta, hogy Karinthy itt nőtt fel a közelben, a Damjanich utcában, és régen sokat bejárt
33
001-480-imp-jav.indd 33 001-480-imp-jav.indd 33 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35 hozzájuk, de amióta elvette azt a gyönyörű színésznőt, akit mindenki csak Bogának hív,5 azóta valahová távolabb költözött.
Azt már eddig is tudtam, hogy Karinthy egy rövid ideig mostani sulimba, a Kertész utcai iskolába járt, így onnan is vehetett példákat a Tanár úr kérem című könyvéhez, most azonban sokkal érdekesebb dolgokat is hallottam róla.
Például azt, hogy Karinthy eredetileg Harmos Ilonának (aki most Kosztolányi felesége) tetszett, míg Dide a háromgyermekes Bogának csapta a szelet, ám miután mind a négyen megismerték egymást, felcserélődtek a szerepek. Az új párok gyakran mutatkoznak itt együtt, de a két színésznő továbbra is féltékenykedik egymásra.
Karinthyt pedig éppen itt, a teraszon verte meg Boga feldühödött férje, az exrendőrkapitány, sőt halálosan meg is fenyegette, mire Karinthy a színház süllyesztőin és hátsó öltözőin át, revolverrel a kezében szök-tette a színésznőt, akivel aztán egy fél évig Berlinben bujkáltak előle.
Azt hiszem, hogy végül is író leszek. Mi jobb annál, mint egy ilyen gyönyörű helyen ülni egész nap, kibámulni az ablakon, és leírni mind-azt, ami szeretném, ha megtörténne velem, de nem történik?!
Van azonban a csodás dekoráció és az érdekes emberek társasága mellett még valami, amiért idejárunk. Iskola után mindennap bejön Eduárd Úr leánya a lakáskulcsért. Rózsi olyan csodaszép lány, mint egy igazi hercegnő. Hosszú, hullámos, aranyszínű haja van és ragyogó kék szeme, a mozgása pedig olyan kifinomult, mint egy balettprima-donnának. Lacival együtt halálosan szerelmesek vagyunk belé, de ő még csak felénk se néz. És milyen igaza van!
Crikvenica, 1918. augusztus 20., kedd
Mint minden nyáron, két hétig most is a tengernél nyaralunk. Én nem szeretek napozni, így inkább az árnyékban olvasgatok. Amióta elhatá-roztam, hogy író leszek, azóta még több könyvet habzsolok. Verseket is.
Eddig Petőfi volt a kedvencem, de mostanában leginkább Ady köl-teményeit falom. Nem tudok betelni velük! Van, amelyiket vagy száz-szor is elolvastam már, így legtöbbször nincs is szükségem könyvre, kívülről fújom őket.
34
001-480-imp-jav.indd 34 001-480-imp-jav.indd 34 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35
Fekszem a nyugszékben, lehunyt szemmel, vagy biciklizek a kikötő felé, és közben az agyamban zakatolnak Ady csodás sorai. Olyanok, mint ezek:
Nem kellenek a megálmodott álmok,
Új kínok, titkok, vágyak vizén járok,
Röpülj, hajóm,
Nem kellenek a megálmodott álmok.
Én nem leszek a szürkék hegedőse,
Hajtson szentlélek vagy a korcsma gőze:
Röpülj, hajóm,
Én nem leszek a szürkék hegedőse.
Budapest, 1918. november 1., péntek
Tegnap a történelemtanár bejelentette az osztálynak, hogy felmondtuk az 1867-es kiegyezést, így megszűnt az Ausztria és Magyarország közötti perszonálunió.
Az utcákon mindenfelé hatalmas a tömeg, az emberek énekelnek, kiabálnak, transzparenseket cipelnek. Őszirózsás forradalomnak hív-ják a mozgalmukat, mivel a tüntető katonák a sapkarózsák helyére és a puskájuk csövébe ilyen virágot tűztek. A virág jól működik, mert nem volt komolyabb csetepaté, csak az Astoriánál használta a fegyverét félelmében néhány csendőr. Közben az utcákon szóró- lapot osztogatnak, rajta Várnai Zseni Katona fiamnak című versével, amelynek minden versszaka ezzel zárul: „Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek!”
A köztereken nem is volt nagyobb lövöldözés, viszont a Hermina úti Roheim-villában, éppen átellenben a BAK edzőtermével, a volt miniszterelnök rezidenciáján annál inkább. Ez volt a negyedik merénylet Tisza István ellen, és ez végre sikerült. Az újság szerint ezek voltak az utolsó szavai: „Ennek így kellett lennie”. Márpedig ő csak tudta!
35
001-480-imp-jav.indd 35 001-480-imp-jav.indd 35 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35
1918. november 10., vasárnap
Amikor vagy két éve kikísértük Tamási Muki nagybátyját, Karcsit a ferencvárosi pályaudvarra, még minden katona azt énekelte: „Csatos imakönyv a kezében, harminckettes baka van a fejében, ne sírj kedves Mariskám, visszajövök a háború után”, de aztán a fele sem jött vissza.
Karcsi viszont hamar hazatért, pedig ki tudja, ha ő kint marad, talán minden másképpen történik! Ám ő nem akart beleavatkozni a politi-kába, inkább hazajött lábadozni. Hogy pontosan milyen betegség az a „lábadozás”, azt nem tudom, csak azt, hogy olyan, amivel az utcán mankóval kell járni, és tilos a térdet behajlítani.
Furcsa sérülés lehetett, mert két évig nagyon szenvedett tőle, de most, a világháború lezártával igen gyorsan elmúlt neki, amit az is mutatott, hogy a múlt héten a villamoson felejtette a mankóit.
Arra jöttem rá, hogy a háború igen nemes és hősies dolog, amikor Przemyślnél, Isonzónál vagy Bukovinában zajlik, de rongyos, mocskos és kiábrándító, amikor az osztálytársaim hadiárvák lesznek, a Nagy-körút megtelik szerencsétlen hadirokkantakkal, az elkülönítőből érkező volt hadifoglyok pedig fehér fertőtlenítőporral lefújva várják a 6-os villamost.
Spanyolnátha, tífusz és mindenféle egyéb járványok futnak körbe a kontinensen, ezért a hazatérő katonákat határ menti karanténokba dugják, ahol aztán hónapokra barakkokba zárva várják a szabadulás óráját. Még csak ez hiányozhat szegényeknek négyévnyi katonáskodás után!
Persze a spanyolnátha nem tréfadolog. Már három osztálytársamat is megölte, többeknek pedig a testvérét, szüleit, nagyszüleit. Nagy Mami az újságokból sorolja a híres művészeket, akiket szintén elvitt a kór: néhány napja meghalt a Cyrano szerzője, Edmond Rostand, ahogyan korábban Apollinaire, a költő, Schiele, a festő és Kaffka Margit, az egyetlen híres magyar írónő is. A kávéházban Eduárd Úrtól pedig megtudtuk, hogy még Karinthy Frigyes feleségét, a szép Bogát is elragadta „a spanyol”.
Nagy Főnök szerint azonban ezek a karanténok valójában egy egész más betegség megfékezésére szolgálnak, amelyet főként az Orosz- országból hazatérők hordoznak. Ez a kór pedig a kommunizmus,
36
001-480-imp-jav.indd 36 001-480-imp-jav.indd 36 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35 amely Marxtól és Engelstől származik, és apám szerint mi zsidók különösen fogékonynak mutatkozunk iránta.
1918. november 13., szerda
Mindenki arról beszél, hogy a miniszterelnök, Károlyi Mihály ma aláírta a belgrádi egyezményt, amelyben kijelölték a demarkációs vonalat, így az antantcsapatok egészen a Dráva–Maros vonaláig vonul-hatnak fel. Mégis vesztettünk volna?! Nemrég még úgy tűnt, hogy győzünk.
IV. Károly lemondott az államügyek intézéséről és az uralkodói jogairól, így nincs többé királyunk. Pár nap múlva hivatalosan is ki- kiáltják a Magyar Köztársaságot. Éljen a Köztársaság! (Vagy mit tudom én.)
001-480-imp-jav.indd 37 001-480-imp-jav.indd 37 2023. 09. 02. 10:46:35 2023. 09. 02. 10:46:35