Mikor, mint hömpölygő sír, az idő utolér…{1}
DYLAN THOMAS:
’Mikor, mint hömpölygő sír’
Hogy a dolog idáig fajult, az fokozatosan következett be.
Annak lett a következménye, hogy valaki nem állította le időben azt, amit le kellett volna állítania.{2}
Ji Csing, a Változások Könyve