Hatos a negyedik helyen:
Bekötött szájú zsák. Sem szégyen, sem dicsőség.
JI CSING, A VÁLTOZÁSOK KÖNYVE
Robin pont azt csinálta az Arany Oroszlántól a Green Park-i metrómegállóig tartó hatperces séta közben, aminek az elkerülésére szigorúan ránevelte magát az elmúlt nyolc hónap alatt: Cormoran Strike-ra gondolt, de nem a munka vagy a barátság kontextusában.
A hosszan késleltetett felismerés, hogy szerelmes a nyomozótársába, előző évben tört rá Robin Ellacottra, miután megtudta, hogy a férfinek van egy előle gondosan eltitkolt viszonya. Ekkor Robin eltökélte, hogy nincs más hátra, ki kell belőle szeretnie, és ennek szellemében ment bele néhány héttel később az első randiba is Ryan Murphyvel.
Azóta is mindent megtett, hogy magában valami legbelső ajtó mögé zárja, akármit is érez esetleg Strike iránt, és remélte, hogy figyelem híján a szerelem majd elsorvad, és végül elhal. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy amikor egyedül volt, határozottan elterelte a gondolatait Strike-ról, és soha, semmiben nem volt hajlandó összehasonlítani Murphyvel, ahogy Ilsa próbálta a keresztelőn. Amikor minden erőfeszítése ellenére előbukkantak bizonyos emlékek (ahogy Strike megölelte az esküvője napján, vagy az a veszélyes, spicces pillanat a Ritz előtt, a harmincadik születésnapján, amikor a férfi már mozdult felé, hogy megcsókolja), emlékeztette magát, hogy a nyomozótársa tökéletesen elégedett a szingli életével, amelyet időnként általában csoda szép nőkkel folytatott rövid viszonyokkal szakít meg. Strike negyvenegy éves, sosem volt nős, szabad akaratából egy spártai egyszerűségű, kis lakásban él az iroda fölött, és rutinszerűen hajlamos arra, hogy bármiféle bensőséges érzés ellen falakat emeljen magában. Ez a tartózkodása Robinnal szemben ugyan enyhült kicsit, és a lány azt sem felejtette el, milyen gyorsan tért vissza mindez a Ritz-beli este után. Röviden összefoglalva, Robin mostanra arra jutott, hogy akármit is akart volna ő talán, Strike valójában sosem akart ilyesmit.
Így aztán öröm és megkönnyebbülés is volt Murphyvel lennie, aki viszont oly egyértelműen vele akart lenni. Amellett, hogy a nyomozó jóképű volt és intelligens is, a munkájuk is közös pontot jelentett, s így a férfi kellemes ellentéte volt a jól fizetett könyvelőnek, akitől Robin elvált, és aki sosem értette, miért szereti a lány ezt a munkát, amelyet Matthew bizarr, bizonytalan karriernek látott. Robin azt is kiélvezte, hogy ismét van szexuális élete, ráadásul a volt férjével éltnél jóval kielégítőbb is.
De mégis maradt közte és Ryan között valami akadály, amit csak nehezen tudott azonosítani. Talán az „elővigyázatosság” szó fejezte volna ki a legjobban, és Robin biztos volt benne, hogy abból fakadt, hogy mindkettőjüknek tönkrement már egy házassága. Mindketten tudták, milyen szörnyű módon bánthatják az emberek egymást a legbensőségesebb kapcsolatokban is, következésképpen egymással óvatosan bántak. Robin már bölcsebb volt, mint a Matthew-val töltött években, és odafigyelt, hogy ne beszéljen túl sokat Strike-ról, amikor Ryannel van, nem említette azt sem, hogy Strike katona volt, és nem mesélt olyan sztorikat sem, amelyek túl vicces vagy vonzó színben tüntették fel a társát. Murphyvel mostanra sok-sok részletet elmeséltek egymásnak addigi életükből, de Robin nagyon is tisztában volt vele, hogy akárcsak Ryan, ő is egy gondosan meghúzott verziót ad elő. És talán ez elkerülhetetlen is, ha az ember már a harmincas éveiben jár. Régen olyan nagyon könnyű volt megnyitni a szívét Matthew-nak, akivel iskoláskoruk óta ismerték egymást. Bár akkor úgy érezte, megosztja minden titkát, most visszatekintve azt látta, nem is nagyon volt akkor még mit mondania. Hat hónap után mesélt csak Ryannek a brutális nemi erőszakról, amely az egyetemi tanulmányainak véget vetett, és azt sosem árulta el, hogy a házassága összedőlésének fontos oka volt, hogy Matthew folyton féltékenykedett és gyanakodott Strike-ra. Ryan a maga részéről sosem beszélt sokat az ivással töltött éveiről, és Robin gyanította, hogy erősen kozmetikázva adta elő a válásának történetét. Úgy gondolta, ezekről a dolgokról idővel majd fognak beszélni, ha a kapcsolat megmarad. Addig is kellemes volt a változatosság kedvéért olyan magánélettel rendelkezni, amely nincs teli féltékeny veszekedésekkel és lassan felőrlő sértettséggel.
A dolgok ilyen állásánál senkinek nem lett volna jó a Strike-kal folytatott beszélgetés rejtett érzelmi áramlatain mélázni, ráadásul ettől Robin úgy érezte, Murphyt is elárulja. Strike valószínűleg azért nem érezte kockázatosnak olyanokat mondani, mint hogy „mindig remekül nézel ki” és „egy csomót meséltem a húgomnak rólad”, mert Robin stabil kapcsolatban volt egy másik férfival. Ahogy lement a metróállomásra, Robin határozottan kijelentette magában, hogy Strike a legjobb barátja, semmi más, majd némi erőfeszítéssel a feladatra irányította a gondolatait Bexleyheathben.