Kivonat egy interjúból Giles Harmon íróval, a ClickLit magazinból, 2015 februárjából
CL: Egyes olvasók szerint igazán mélységes változás figyelhető meg az ön gondolkodásában a vallásról ebben a legújabb regényben.
GH: Igazából egyáltalán nem „változás”. Fejlődés, előrelépés. Csak néhány lépéssel haladtam előre az úton, amelyen eddig is jártam. Csak annyi történt, hogy egészen egyedülálló módjára találtam rá annak a szerintem egyetemes szükségletnek, amelyet az ember az isteni iránt érez, és ez nem hozza magával azt a sok szükségszerű rosszat, amelyek a hagyományos vallások velejárói.
CL: A Szent hajnal minden jogdíját az Egyetemes Humanitárius Egyháznak kívánja adományozni?
GH: Igen, így van. Nagyon mély benyomást tett rám, mekkora változást jelentett az EHE nagyon, nagyon sok sérülékeny ember életében.
CL: Az első felolvasásán történt egy incidens, és az EHE egy volt tagját ki kellett kísérni a helyiségből. Erről van valami mondanivalója?
GH: A rendőrség úgy tájékoztatott, hogy szegény ember igen komoly mentális betegséggel küzd, de ennél többet nem tudok.
CL: Tud ön arról, milyen dolgokat fogalmazott meg az EHE-ről a nyilvánosság előtt Sir Colin Edensor? Kimondottan arra gondolok, hogy szerinte az EHE egy „szekta”.
GH: Ez teljes képtelenség. Jóformán el sem tudok képzelni olyan csoportot, ami kevésbé hasonlítana egy szektára. Teli van az egész intelligens, értelmiségi emberekkel – orvosokkal, írókkal, tanárokkal; és az egész hozzáállás abból nő ki, hogy szabadon lehet tanulmányozni bármilyen filozófiát és hitrendszert, köztük az ateizmust is. Minden nyitott gondolkodású, intelligens embernek, aki kiábrándult a hagyományos vallásból, tudom javasolni, hogy menjen el egy EHE-s alkalomra, mert szerintem nagyon meglepné őket, amit ott látnának.