Talán bolond lennék, amiért belemegyek
egy megrögzött elmejátékba.
Éjszakánként forgolódva, semmi másra
nem vágyakozva,
csak egy olyan képzeletre, amelyről
szeretném azt, ha igaz lenne.
Talán néha elhittem,
hogy nem kell tennem semmit,
fotelben ülve, kényelemben várni,
a felötlő ösztönös megérzésre nem hallgatni.